Nem szeretem a zacskóban kapható péksütiket, így a croissant-t sem. Pékségben sem szoktam croissant-t kérni, valahogy nem vonzott eddig. És ez már így is marad, mivel megtörtént a nagy találkozás Garffykánál.
Tényleg gaz csábító. Nehezen enged magához, meg kell kínlódni vele/érte. Amikor a sütőben elkezd kisülni a vaj, akkor már kezdek türelmetlen lenni, nagyon. És aztán amikor kiveszem a sütőből, már csak a kihűlésnek egy adott fokozatát kell kivárnom. Ha ez megvan, akkor... hmmmm... igen, finom, nagyon !!!!
Kóstoljátok meg, de előtte Nektek is sokat kell várni :)
Csokis és sajtos verziót csináltam, és bevallom, most is beigazolódott, hogy a sósat szeretem. Belülre reszelt trappistát tettem, a formázott tésztára pedig füstölt karaván sajtot. Igen, így az igazi számomra. A lányok szerintem nem tettek különbséget köztük, mind bevágták, nekünk másnap reggeliként is jó volt. Isteni kávéval, teával.
A receptet megtaláljátok a belinkelt oldalon, inkább nézegessétek a képeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése