Mogyorós csók

Virágnál találtam meg gyerekkorom kedvenc sütijét. Igaz, ezt mi nem házi verzióban ettük, hanem nagymamám vette mindig a boltban. Tényleg, lehet még kapni???

Amikor megláttam Virág facebook oldalán, egyből tudtam, hogy megcsinálom. Igaz, mogyoró nem volt itthon az első sütéshez, de dió igen, mivel Anyósom rendszeresen meglep minket vele, és csak csipegetéssel nem fogy. Na, az egész készletet elhasználtam :))) Jelentem, nincs diónk ;)

Hozzávalók:

5 tojásfehérje, 35 dkg porcukor, 35 dkg darált török mogyoró/dió, 1 kiskanál fahéj, 1 citrom reszelt héja.

Vízgőz fölött kemény habot verek a fehérjéből, majd apránként adagolom hozzá a porcukrot. Leveszem a gőzről és fakanállal vagy szilikonlapáttal körkörös mozdulatokkal beledolgozom a többi hozzávalót.

Kiskanállal halmokat rakok szilikonos sütőpapírral kibélelt tepsibe, majd 150 fokos sütőben 12-14 perc alatt kiszárítom őket.

Akkor jó, ha belül lágy, kívül roppanós.

Kétszer sütöttem, első alkalommal dióból, a második alkalommal török mogyoróból. Nekem a mogyorós az igazi, szerintem az is sikerült jobban, párom a dióst és a mogyoróst is a kedvencei közé sorolta. Bevallom, Neki csináltam igazán, megérdemli ;)

A diósról nem csináltam képet, arra nem voltam büszke, nagyon kis laposak lettek, a mogyorós meg egyáltalán nem hasonlított a Virágnál látott képekre. A különbség oka: a tojásfehérje felverésében volt. Először nem vertem túl keményre, egyből beleraktam a porcukrot, így nem lett nagyon kemény, inkább picit lágyabb anyagot kaptam. Második alkalommal, a mogyorósnál először felvertem a habot kőkeményre és utána kezdtem el beledolgozni a porcukrot. Így szebb lett az állag, de szerintem túlvertem a habot. Harmadjára már jó lesz ;)

Diós-kókuszos keksz csokoládéval

Mostanában sokat böngészek kreatív oldalakon, így tűnnek fel a kedvenceim között is az oldalsávban egyre többen. Nagyon élvezem ezeket az oldalakat, mert egyre több ötlet van ajándékokra, lakásdíszítésre és sokszor még fincsi süti recepteket is találok. Így történt ez Levendulalánynál is. Ajánlom figyelmetekbe oldalát, nagyon kreatív dolgokat alkot, és sokról még én magam is el tudom képzelni az elkészítését.

Éppen üresedett a kekszes dobozom (jééé, találtam még egyet, azt is meg kell tölteni), amikor a blogján böngésztem, és szembe jött velem ez a finom ropogtatnivaló. Szombaton elkészítettem, szerintem nálunk is nagy kedvenc lesz, úgy érzem. Furcsa módon keresztfiamnak nem ízlett, de apum és anyum egyszerre többet is kivettek a dobozból, gondolom ízlett nekik. Megjegyzem, nekem is. Akkor lássuk is az elkészítését.

Hozzávalók:
- 12dkg dió, - 10 dkg csokoládé (eredeti recept szerint fehér, én tejcsokit raktam bele) - 8,5dkg kókuszreszelék, - 18dkg liszt, - 1tk sütőpor, - 15dkg vaj (én nem használok margarint sütikhez, tehát nálam ez szigorúan vaj!), - 13 dkg kristálycukor, - 1 tojás.

A sütőt melegítsük fel 180 fokra. Amíg bemelegszik, addig a keksz hozzávalóit is össze tudjuk dolgozni. A diót törjük durvára, a csokit vagdossuk fel kisebb darabokra. A többi hozzávalót dolgozzuk össze, majd rakjuk bele a diót és a csokit is.
Sütőpapírral bélelt tepsit készítsünk elő, majd a masszából diónyi formákat formázzunk, és rakjuk a tepsibe őket. Az első sütést simán így beraktam a sütőbe, a második adagot azonban megnyomtam picit a tenyeremmel, és úgy tetszetősebb keksz formák jöttek ki a sütőből.
A sütési idő eredeti recept szerint 12-14 perc, nekem ez 16 percre jött ki. Akkor jó a süti, ha a széle már picit barnás, de a közepe még világos.

Kihűlés után fogyasztható. Tipikus fémdobozba való keksz, sokáig eláll. Kávé mellé kitűnő.