2010. december 25., szombat

Ínyenc rákkoktél


Karácsonyi menünk első tétele. Tavaly is ezt csináltuk, és annyira ízlett, hogy idén is ezt választottuk. Még tavaly kezdtem el olvasgatni az NLC fórumon a karácsonyi menük topikot, és ott találtam. Elnézést, hogy a receptet felrakót nem nevezem meg, de nem írtam oda hozzá a nevet. Ezúton is köszönöm Neki a receptet, örök darab lett nálunk!

Hozzávalók: 20 dkg garnélarák, 1 kis doboz mandarinbefőtt, 1/4 fej jégsaláta, 1,5 dl. joghurt, 4 ek. üveges majonéz, kevés citromlé, 1/2 cs. kapor, só, bors, díszítéshez kaporág, citrom.

Rákot felengedem, mandarinbefőttet lecsepegtetem, levét félreteszem, a megmosott jégsalátát vékony csíkokra vágom.
A joghurtot összekeverem a majonézzel és 2 ek. mandarinlével. Sóval, borssal, kevés citromlével pikánsra ízesítem. Belevegyítem a felaprított kaprot, majd beleforgatom a rákot, a mandarinszeleteket és a jégsalit.

Kb. 20 perc alatt kész.

Én a kaprot kihagytam belőle, nem rajongok annyira érte, és mivel előre kellett vásárolnom, így nem tudtam volna frisset belerakni.

Tojáslikőr


Harmadik éve készítem, és mindig nagyon örül neki mindenki. Két éven keresztül csak és kizárólag saját kézzel készített ajándékokat adtunk, legfőképpen gasztro ajándékokat. Idén azonban a munkahelyi elfoglaltságok és más egyéb zavaró tényező miatt nem tudtuk ezt teljesíteni.
A mi családunkban idén nem is volt ajándékozás, csak a gyerekek kaptak ajándékot, párom családjával azonban ajándékoztunk.

Azért vittünk mindenhova tojáslikőrt is, mert ez már a karácsony része.


Hozzávalók:
5 tojássárgája, 12-13 dkg porcukor, 200g habtejszín, 1dl fehér rum, vanília aroma.

Habverővel a tojássárgáját és a porcukrot krémesre keverem. Hozzáadom a tejszínt, majd 7 percig 1-2 es fokozaton verem. Belerakom a rumot és a vanília aromát, majd további 3 percig a legmagasabb fokozaton keverem.

Ezek után kis üvegekbe kitöltöm, díszítem.

Jó kis lélekmelengető ital, főleg ebben a nagyon csúnya szeles, havas időben :)


2010. december 24., péntek

A mi karácsonyi asztalunk és a fa


Hoztam képeket, recepteket majd utána egyesével.

Ma nagyon kellemesen csalódtam magamban, mivel nem vagyok túlzottan pontos az időben való elkészüléssel, ezt a képességemet a munkahelyemre tartogatom :)))
Azonban ma, amikor hazaértem a munkából, közöltem párommal, hogy hatkor szeretnék karácsonyi vacsorához leülni. A végeredmény? Hatkor már a vacsorán, ajándékozáson túl voltunk, sőt, a vacsora előtt még a linzereket is megkentük, csináltunk belőle chokito linzereket. (Valahogy mostanság nem jön össze a szép külsejű dolgok kivitelezése. Nem baj, finomnak finomak az alkotások.)

Akkor jöjjenek a képek:

Mandarinos ráksaláta:



Majonézes krumplisaláta rántott hallal




Kókuszos linzer



Az új családtag, blogom fő munkatársa

Nagy vágyam volt egy jobb fényképezőgép, mint amit eddig használtam. Azt hittem, hogy ez sokáig csak álom marad, mivel az építkezés után nem gondoltam, hogy megengedhetünk magunknak egy ilyen kiadást.

Azonban Jézuska megkönyörült rajtam, hisz tudta, hogy mennyire szeretném, és hogy a blog szempontjából is fontos lenne a képminőség javulása.

Ma, a karácsonyfa alatt várt engem Ő:



Párom azzal az utasítással adta át az ajándékot, hogy a használati utasítást olvassam el, mert sokat tanulhatok belőle. A ma esti vacsorát már végigfotóztuk (leginkább Ő), minden egyes dolgot folyamatosan lefotózunk (szintén inkább Ő). Ígérem, én is nekiugrok, és tanulgatok, de van már tippem is, hogy kit kérjek meg a tanuláshoz. Bár én az a típus vagyok, akinek magyarázzák el a dolgokat, és mutassák is meg, és azt hasznosítom. Lusta vagyok az utánajárásban. Hát, lehet, hogy ez is egy azon dolgok közül, amiket az Új Évben meg kéne fogadnom, miszerint fejlődök ebben (is).

A következő bejegyzésemben hozom az új géppel készült vacsora képeket, kis leírással körítve.

Boldog Karácsonyt!


Ezúton szeretnék minden Olvasómnak, Gasztro Blogger Társamnak nagyon-nagyon boldog Karácsonyt kívánni.

... és egyben várom a képes beszámolókat is :)))

2010. december 21., kedd

Karácsony nálunk


Idén nem vagyok túlzottan karácsonyi hangulatban... nem tudom az okát, egyszerűen nem jön. Pedig nagyon készültem a tavalyira, a régi lakásban.Két héttel karácsony előtt fel volt díszítve a lakás, a sütik megtervezve, menü összeállítva, a bevásárlás már előtte egy héttel megvolt. Kézzel készített ajándékok tömkelege, nagyon kevés dolgot kellett csak vennünk.
Annyira jó érzés volt, izgatott voltam. Most miért nem??? Karácsonyi hangulatot akarok!!!

Szerintem ezt megérezhették egy páran, mert ma a postás két karácsonyi üdvözlőlapot is bedobott a levesládánkba. Az egyik sógoroméktól jött, Ők csinálták, nagyon jópofa. A másik pedig NLC-s topiktársamtól, Zsuzsitól érkezett, keresztszemes technikával készített nekem egy karácsonyfadíszt. Nagyon szép, fel fog kerülni a fára, annyira tetszik.
Nagyon szépen köszönöm nekik ezeket a levelezőlapokat.

Ma a munkahelyemen is kaptam ajándékot. Petu barátnőmmel együtt dolgozom, és Ő lepett meg egy csomaggal. Volt benne olyan, amiről tudta, hogy nekem még nincs a konyhámban. Húshőmérő. Kaptam egy nagyon szép teásbögrét, mostanában rengeteg teát iszom, szerintem ezt is kileste ;) Valamint kaptam egy fadobozkában isteni finom kézzel készített csokit és marcipán bonbont. Azt kell, hogy mondjam, az a csoki: ISTENIIIIII!!! Gyerekkorom ízét idézi, szóval holnap meginterjúvolom, hogy hogyan is készült, és a forma. Hol szerezhette???? Én is akarok :)))))


Szóval elkezdődött a karácsonyi hangulat a lelkemben. De a legfontosabb, a legnagyobb ajándék nekem, hogy velem van az, akit szeretek, és Ő is szeret engem. A szenteste is inkább erről fog szólni nálunk, hogy együtt legyünk, gyertyát gyújtsunk, és egy jó ízű falatozás közben jót beszélgessünk...

Apropó falatozás.

Szentesére kell csak főznöm, mert 25-én és 26-án rokonoknál leszünk.
Nekem a Szüleimmel töltött Szentesték mindig halászlével, rántott ponttyal és majonézes krumplisalátával teltek. Tavaly nem ettem ilyeneket, és rettenetesen hiányzott. Így idén, mivel időm sem igazán volt arra, hogy keresgéljek, kutakodjak, és még meg is kívántam, másodiknak rántott ponty lesz majonézes krumplisalátával. Tavaly kipróbáltam egy NLC-s karácsonyi topikon ajánlott előételt, így ezt idénre is megtartottuk, annyira finom volt. Ez a mandarinos ráksaláta lesz. Desszertnek közvetlen a szentestére pedig a nők lapja konyhájában talált kókuszos csokis karácsonyi süti lesz.
Sütöttem még mézes puszedlit. Receptnek az NLC-n már körbejárt Bilonka félét használtam, ez tavaly is bevált, így idén sem kerestem másikat.

A többi gasztrobloggerrel ellentétben én nem fogok otthon elkészíthető ajándékokkal meglepni Titeket, és nagyon nagy karácsonyi vacsora képek sem lesznek, de nézzétek el nekem ezt most, majd jövőre... ;)

Hoztam egy pár képet, amit ma csináltam a meglepetéseimről.







2010. december 15., szerda

Napi menű

Ahogy ígértem, mindig hozom, hogy mit főztem, mi volt az adott napon az asztalunkon, hátha ezzel is ötletet adok valakinek, mit is főzzön.

2010.12.14.

Póréhagymás füstöltsajt-krémleves

2010.12.15.
Póréhagymás füstöltsajt-krémleves
Pörkölt szaftos tunkolós zsömle tejföllel és snidlinggel

2010.12.16.
Krumpli főzelék, pörkölt.



A ma esti vacsoránk némi magyarázatra szorul. Ez már egy rítus nálunk. Alig várjuk, hogy a pörkölt elkészüljön, és tunkolhassunk bele kenyeret vagy zsömlét. Én mindig megkenem még tejföllel is, ma pedig snidlinget is szórtam rá. Egyszerűen isteni :)))

Póréhagymás füstöltsajt-krémleves


Csibénél bukkantam rá erre a tartalmas téli levesre.

Ajánlom mindenkinek, aki munka után gyors vacsorát szeretne tálalni. Hisz 20-25 perc alatt készen van, és még mosogatni sem kell sokat utána.


Hozzávalók:

1 kisebb fej vöröshagyma, 1 póréhagyma, 1l alaplé, 2dl tejszín, 1ek liszt, 20dkg karavánsajt.

A vöröshagymát kockára, a pórét pedig karikákra vágom. Kevés olívaolajon megpárolom őket, majd a liszttel meghintem. Ezután felöntöm az alaplével. Botmixerrel kicsit turmixolom, de azért jó, ha kicsit darabos marad. Beleöntöm a tejszínt és a sajtot, majd összeforralom.

Tálalásnál kis camambertes pirítóst rakok rá, és megszórom snidlinggel.


2010. december 12., vasárnap

Torta della nonna ai pinoli - DV


DolceVita könyvét gyakran használom, kiemelt helye van a szakácskönyveim között.
A Tiramisu, a Pizza tészta az ő receptje alapján készül a konyhámban. Csináltam már tőle egyszerű grillezett húsokat, tésztákat.

Most ismét desszertet sütöttem tőle, névnapom alkalmából elkészítettem Nagyi citromos, fenyőmagos tortáját.

Hozzávalók:
A krémhez: 5dkg liszt, 5dl tej, 1 citrom reszelt héja, 5 tojássárgája, 10dkg cukor, 5dkg vaj.
A tésztához: 35dkg liszt, 10dkg cukor, 10dkg vaj, fél zacskó sütőpor, egy egész tojás, egy tojássárgája, egy citrom héja, egy csipet só.
Tetejére: 5dkg fenyőmag, porcukor

Először a krémet csinálom meg. Felforralom a tejet a citrom héjával. A tojássárgákat habosra keverem a cukorral, majd hozzákeverem a lisztet úgy, hogy csomómentes legyen. A tej alatt takarékra rakom a lángot, és belecsurgatom a tojásos keveréket, lassan főzöm addig, amíg sűrű krémet kapunk. Ezután belekeverem a vajat, eldolgozom, és hűtőbe teszem 2-3 órára.

A tésztához a lisztet elkeverem a cukorral, vajjal, sütőporral, az egész tojással és a tojássárgájával, a citromhéjjal és a csipet sóval.
Összegyúrom, majd pihentetem egy órát a hűtőben.

Az eredeti recept szerint 26-28 centis tortaformában kell kisütni, de nekem nem lett olyan magas ezzel a mérettel, így én a következő alkalommal ettől kisebb tortaformát fogok használni.
A formát kivajazom, majd liszttel meghintem.
A tészta 2/3-át kinyújtom úgy, hogy perem is legyen a tésztából a formában. Ebbe beletöltöm a kihűlt krémet, majd a tészta 1/3-ából a tetejére nyújtok egy vékony lapot. A széleket összenyomkodom.

A fenyőmag mehet a tészta tetejére, majd 180 fokos sütőben 40 perc alatt készre sütöm. Ha kihűlt, porcukorral meghintem.

A 100.


Ez a 100. bejegyzésem. Gondolkodtam, hogy legyen-e ez külön bejegyzés, és írjak erről valamit, de aztán a mai nap megoldotta ezt a kérdést. Pont ma voltam úgy, hogy le tudtam fotózni a konyhát, igaz, még nem 100%-os készültségében, mert nem volt idő mindent a helyére tenni, és pont sütés közben is voltam, de mivel volt fény, így megtettem.

Legyen ez a bejegyzés a konyhának szentelve, hisz a blog is ebből táplálkozik.

A konyhámról: több álmom is teljesült vele. Hatalmas munkapult, a kedvenc színeim vannak benne, az ablakom párkányán elférnek a fűszernövényeim, és ez az ablak a munkapulttal együtt van. A mosogatóm nagy, és a sütő is az, amit megálmodtam.

A legfőbb álmom is teljesült, és már éltem is vele: a cicámat az ablakon tudom beengedni. Tudom, hogy gyerekes, de ez is fontos volt nekem.

Szóval minden megvalósult, amit szerettem volna. Nagy segítségem volt a sógorom személyében, aki ezzel foglalkozik, így amit mi megálmodtunk, azt Ő kivitelezte, és párom unokatestvérével összerakták nekünk.





Fogadjátok szeretettel. Természetesen hozok majd még képeket, amikor meglesz a karácsonyi díszítés is, és a szakácskönyvek is a helyükön lesznek.





Zöldborsós-csirkés tészta


Igyekszem a lemaradásaimat behozni a bejegyzések utánaolvasásában. Szepyke volt a sorban a következő, akinek a blogját átnéztem, és találtam is egy finom egytálételt, ami pont passzolt az elképzeléseimmel. Ő is hűtőürítési projectet csinált, nálam is ez volt soron.

Annyival toldottam csak meg, hogy én bacont is tettem bele, mivel az is volt a hűtőben, felhasználásra várt.

Hozzávalók:
1 csirkemell, 5dkg vaj, 10dkg liszt, fél liter tej, bacon, 20dkg borsó, 30dkg sajt, 40dkg tészta (mindegy milyen, én most masnitésztából csináltam)

A tésztának odateszem a vizet főzni, majd a húst felkockázom. Amikor a víz forr, belerakom a tésztát. Besamel mártást csinálok a vajból, lisztből, tejből. A húst enyhén sózom, és a baconnel együtt megpirítom. Majd a besamel mártásba rakom. Amikor megfőtt a tészta, egy nagy jénaiban összekeverem az összes hozzávalóval, a sajt felével, majd a tetejét megszórom a sajt másik felével.

Sütőben kb. 30 percet sütöm 200 fokon.

Kedvenc reggeli tele emlékekkel


Ülök az étkezőben, és a kedvenc reggelimet eszem. Törnek fel belőlem az emlékek.
Anyuval ettünk otthon mindig ilyet, mivel a fiúk annyira nem szerették, és hát nem is volt olcsó, ezért ez amolyan ünnep volt. Jó kis beszélgetések, várni, amíg a következő pirítóst kiadja a gép, megkenni vajjal, majd rákenni az isteni finom kagylót, majd sok-sok citrommal megcsepegtetni, és Apu isteni teájával leöblíteni.

Ezeket az ízeket nem lehet újra előhozni, mert ezek az emlékek miatt ilyen jók. Most is teával, és sok-sok citrommal eszem, Anyu pedig csak délután jön át, így egyedül élem át ezt az élményt.

Szóval akkor ismerjétek meg a kedvenc reggelimet, és próbáljátok ki a párotokkal, szüleitekkel, gyermeketekkel.

2010. december 11., szombat

Mit főzzek holnap?

Ezt szerintem sokan megkérdezzük életünk értelmétől, esetleg gyerekeinktől. És mindig azt a választ kapjuk, hogy nekem mindegy. Kiütést kapok ettől a választól, gondolom nem csak én :)))

Arra gondoltam, hogy másokat is segítve, és persze magamnak is jó kis jegyzetek gyártva, megosztom Veletek, hogy mit főzök másnap, vagy épp aznap, így ezzel is ötletet adva. Természetesen ha újdonság, akkor egyben a receptet is megosztom, de sok esetben csak az étel nevét és esetleg képet hozok róla.

Egy hagyományos ételt nem szeretnék leírni, hisz ahány ház, annyi szokás, és ezeket senki sem szereti váltogatni.

Ebből a szempontból szerencsém van a párommal, mert annak ellenére, hogy nem ugyanonnan valók vagyunk, mindenből megeszi azt a verziót, ahogy én tanultam.


Szóval a mai menünk:
Leves: minestrone leves
Második: palacsinta (kakaós és lekváros)Én Horváth Ilona alapján csináltam
Desszert: Nagyi kakaós kalácsa

Díjat kaptam


A nagy távollétben díjat kaptam. És egyszerre két helyről is :)))
Meg is lepődtem rendesen, hisz mostanában nem jeleskedem, kreatívnak ugyan nem tartom magam, de ha más ezt gondolja rólam, akkor az leszek :))))

Gomba
lepett meg egyszer a díjjal, akinek munkásságát eddig nem ismertem, de most, hogy utánanéztem a blogjának, már ki is szúrtam egy jópofa bonbont, szóval be is rakom őt a gyakran olvasott blogjaim közé.
Nelli volt a másik blogger társam, akit nem innen ismerek, hanem a törzshelyemen, a Nagymama konyhájából vagyunk ismerősök.

Köszönöm Nektek, hogy gondoltatok rám, ígérem, most már gyakran lesz bejegyzés is, és rászolgálok a kreatív jelzőre is ;)

Játékszabály:

1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, akitől kaptam.
2. A logót ki kell tennem a blogban
3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam
4. Írnom kell magamról 7 dolgot, amit mások érdekesnek találhatnak rólam
5. Tovább kell adnom 7 bloggernek
6. Be kell linkelnem őket
7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjról


Amit rólam tudni lehet, és esetleg érdekes is.


1. Nem zárkózom el az újdonságoktól, de ahogy öregszem, úgy vonzódom a régi, hagyományos dolgok iránt.
2. Szintén a korral jár, szentimentális lettem. Ma is elsírtam magam bejegyzés írása közben, mert eszembe jutott a nagymamám. Nagyon hiányzik.
3. Imádom a macskákat. Anyukám mindig azt mondja, hogy én leszek a falu macskás hölgye öreg koromra :)))
4. Álmom egy parasztház valami zsákfaluban, ahol magam termesztem a gyümölcsöt, zöldséget, és ahol az összes kutya, macska, aki szembejött eddigi életem során, velem van. Hatalmas éléskamra, tele általunk elrakott finomságokkal. (Bettus barátnőm lakik ilyen helyen, ilyen módon.)
5. Van egy nagy szerelmem: a röplabda. Nem művelem magas szinten, de 22 éve az életem része, és idén bekerültem egy nagyon jó hangulatú csapatba, ahol nagyon jól érzem magam.
6. Terveim között szerepel, hogy minden félbehagyott dolgot, ami fontos, folytatok, és befejezek. Ezek között van a főiskola, az angol. Ez a kettő nagyon fontos dolog nekem.
7. Nem szeretek olyan dolgokat csinálni, amit nem látok át rendesen. És nagyon utálok kimaradni dolgokból.


Amennyi időm volt, végignéztem, hogy kik kapták meg ezt a díjat, és rájöttem, minden körülöttem levő blogger megkapta már, így arra gondoltam, hogy ha esetleg valakit kihagytam, és szeretne magáról megosztani velünk fontos információkat, akkor írjon anélkül, hogy megjelölöm, és hivatkozzon :)))

Kakaós kalács nagyi módra


Nagyon szeretjük a kelteket. Télen legfőképpen ezeket csinálom, mert nekem amolyan melegítő ételeknek minősülnek. Nagyon jók reggelinek, uzsinak, kávézások mellé, igazi joly jokerek.
Ezt a receptet a Mindmegette.hu-n találta Pe2 barátnőm még két éve, Ő sütötte meg először, aztán átvettem tőle, mert nagyon dicsérte. Azóta is rendszeresen sütöm, mert egyszerű, csokis, és FINOM.
Talán az ostoros kalács is lehetne, bár azt még nem sütöttem, de a sütis topicon felrakott képek alapján nekem úgy tűnik, ez a két kalács nagyon hasonít egymásra.

Akkor jöjjön a recept:


Hozzávalók:
Tésztához:
3 tojás sárgája, 4dl tej, 1 csipetnyi só, 6dkg cukor, 2 evőkanál olaj, 5dkg élesztő, 60dkg liszt
A töltelékhez:
25dkg vaj, 3csomag vaníliás cukor, 20dkg cukor, 3 evőkanál kakaó.

Az élesztőt egy kevés tejben cukorral megszórva felfuttatom, majd a tészta többi alapanyagával egy nagy tálban összedolgozom. Utána gyúródeszkán, vagy a munkapulton alaposan lisztezett felületen 6 kis cipót formázok, és lefedve fél órát kelesztem.
Amíg a cipók kelnek, addig a tölteléket elkészítem.
Olvasztott vajban felolvasztom a cukrot, és hozzákeverem a másik két összetevőt. Nem szeretem teljesen felolvasztani a cukrot, szeretem, amikor picit ropog a fogam alatt.

Amikor a cipók megkeltek, kicsit átdolgozom, majd vékony téglalapokat nyújtok belőlük, és megkenem a csokis masszával, és egyesével feltekerem őket. A tekercseket hármasával összefonom, és magasabb tepsibe rakom. Tojással megkenem a tetejét, majd kis kelesztés után 180 fokon megsütöm.

Újra itt!

Kissé elcsúszott a visszatérésem. Mentségemre legyen mondva, nagy változások részese lettem az elmúlt két hónapban.
Beköltöztünk a házikónkba, közben új munkahelyem lett, új lehetőségek találtak meg. Ezek érthetően elvették az időmet a konyhától, a blogozástól, megszokott napi barangolásaimtól bloggertársaim oldalán, így az új receptek is elmaradtak, melyek alkotásra késztettek engem a konyhában. A főzést nagyon minimálisra vettem, próbálok hozzászokni az új életritmushoz, mivel öt éven keresztül teljesen más életet éltem, mint egy normális munkarendben dolgozó.

Még a nagy változásaim előtt egy lelkes csapat része lehettem, igaz, nem tudtam aktívan részt venni az utolsó részében a dolgoknak, de úgy érzem, hogy amennyit tudtam, megtettem. A lényeg: egy ideje láthatjátok oldalamon a kampány logóját, KIFŐZTÜK, ebben a projektben vehettem részt, mely a nehéz helyzetben lévő gyerekek étkeztetésére gyűjt. Az akcióról bővebben a linken tudtok tájékozódni.

Számomra ez egy fontos dolog, így ezúton is köszönöm meg Szepykének és társainak, hogy részt vehettem ebben.

A sütim, merthogy mi mással indulhattam, nagymamám egy régi receptje, ami a gyerekkoromat idézi. Remélem egy páran ki fogják majd próbálni, és be is számolnak nekem arról, hogy milyen volt, tetszett-e nekik.

A sütést még nyáron ejtettük meg, anyummal sütöttem, mivel akkora félelem volt bennem, hogy kellett egy bátorító profi mellettem. Hiszen ezt a nagymamám sütötte, aki süti mester volt, hogy jövök én ahhoz, hogy az ő remekművét ugyanolyan finomra megsüssem??? Azt mondhatom, Mama mosolygott a Mennyországban, mert sikerült az Ő ízeit visszahozni az akkori konyhámba, ami egyben az Ő volt konyhája volt.
A sütit megtalálhatjátok az említett linken úgy, hogy felajánlást tesztek a kiadványra, és így megkapjátok több mint 100 blogger társam fantasztikus receptjét. Ha esetleg nincs még karácsonyra ötletetek, akkor tegyétek meg a felajánlást, remek ötleteket kaphattok, és egyben egy kisgyermek életét is könnyebbé teszitek.

A sütit természetesen posztolom én is, hisz csak én sütöttem ;)


Remélem a havi bejegyzéseim száma hamarosan a régi lesz, mivel újra erős késztetést érzek arra, hogy ne a megszokott ételeket, sütiket készítsem.

Ma este is hoztam egy sütit, ezt a következő bejegyzésemben találhatjátok.