Ez a 100. bejegyzésem. Gondolkodtam, hogy legyen-e ez külön bejegyzés, és írjak erről valamit, de aztán a mai nap megoldotta ezt a kérdést. Pont ma voltam úgy, hogy le tudtam fotózni a konyhát, igaz, még nem 100%-os készültségében, mert nem volt idő mindent a helyére tenni, és pont sütés közben is voltam, de mivel volt fény, így megtettem.
Legyen ez a bejegyzés a konyhának szentelve, hisz a blog is ebből táplálkozik.
A konyhámról: több álmom is teljesült vele. Hatalmas munkapult, a kedvenc színeim vannak benne, az ablakom párkányán elférnek a fűszernövényeim, és ez az ablak a munkapulttal együtt van. A mosogatóm nagy, és a sütő is az, amit megálmodtam.
A legfőbb álmom is teljesült, és már éltem is vele: a cicámat az ablakon tudom beengedni. Tudom, hogy gyerekes, de ez is fontos volt nekem.
Szóval minden megvalósult, amit szerettem volna. Nagy segítségem volt a sógorom személyében, aki ezzel foglalkozik, így amit mi megálmodtunk, azt Ő kivitelezte, és párom unokatestvérével összerakták nekünk.
Fogadjátok szeretettel. Természetesen hozok majd még képeket, amikor meglesz a karácsonyi díszítés is, és a szakácskönyvek is a helyükön lesznek.
Gyönyörű konyhád van! :) A fehér most nekem is nagyon tetszik.
VálaszTörlésKöszönöm szépen :)
VálaszTörlésnagyon agyaltunk, még a vajszín volt versenyben, de emellett döntöttem :)))
Szép konyhád van :)
VálaszTörlésHugi!Nagyon szép lett!Sokat dolgoztatok rajta, de megérte!Süssél, főzzél finomakat benne!Pusziiiii
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésNagyon szép lett!:)Mostmár sütögethetsz ismét finomakat...Csak azt bánom, hogy már kostolót nem tudsz hozni mint régen:)Puszi! Anita