2010. december 12., vasárnap

Kedvenc reggeli tele emlékekkel


Ülök az étkezőben, és a kedvenc reggelimet eszem. Törnek fel belőlem az emlékek.
Anyuval ettünk otthon mindig ilyet, mivel a fiúk annyira nem szerették, és hát nem is volt olcsó, ezért ez amolyan ünnep volt. Jó kis beszélgetések, várni, amíg a következő pirítóst kiadja a gép, megkenni vajjal, majd rákenni az isteni finom kagylót, majd sok-sok citrommal megcsepegtetni, és Apu isteni teájával leöblíteni.

Ezeket az ízeket nem lehet újra előhozni, mert ezek az emlékek miatt ilyen jók. Most is teával, és sok-sok citrommal eszem, Anyu pedig csak délután jön át, így egyedül élem át ezt az élményt.

Szóval akkor ismerjétek meg a kedvenc reggelimet, és próbáljátok ki a párotokkal, szüleitekkel, gyermeketekkel.

1 megjegyzés:

  1. Olyan jók az emlékek visszaidézése, főleg némely ízekben

    VálaszTörlés