Jön már a tavasz?

Díjat kaptam Anikótól.Köszönöm szépen. Elnézést, hogy ilyen későn rakom ki, eddig nem volt időm rá :) Köszönöm ezt a napsütést ebben a hidegben, jöhetne már a napocska :)

A szabályok:

Vedd át a díjat! megvolt ;)
Tedd ki a blogodra! megvolt ;)
Köszönd meg akitől kaptad! megvolt ;)
Add tovább 4 blogtásadnak! Ezt nem fogom 100%-osan teljesíteni, szerintem sokan megkapták már, mire én kitettem, így 3 ismerős bloggernek adom, igaz, ez csak két blogot jelent, hisz az egyik blogot ketten vezetik.
És írj magadról 3 dolgot!
- ez a legnehezebb, hisz annyi minden jut eszébe az embernek, ha ilyet szegeznek neki, de ha ezt le is kell írni, nem tudom, hogy mi lehet fontos???
szavak jutottak eszembe, így ezeket írom le:
kos vagyok kos aszcendenssel, röplabda, főzés, Telenor.

Tudom, hogy ez négy dolog, de nálam ezek erősen összefüggnek, és ezek én vagyok. Az első erősen jellemez engem, minden jellemző rám, ami a kos jegyűekre igaz, sok ügyfél nekem szegezte már a kérdést. Csak nem kos a kedves hölgy? Deeee, nagyon is az :))) És imádom, nem is szeretnék más lenni.
Röplabda: 10 éves korom óta kíséri életem. Amiben jó vagyok ezen sport terén, az pont a kos jellem miatt van. Pörgős és gyors vagyok, és ez jól jön ebben a sportban.
Főzés: hát persze, hisz gasztro blogot vezetek. Ha nem is túl aktívan, de akkor is vezetem. Nem saját recepteteket hozok, de mivel ez az én gyűjteményem, ezért a számomra kedves talált recepteket itt kell összegyűjteni. Mostanában kicsit egyhangú a blog, mert a megszokott ételeket főzöm, és lassan készülünk a diétára, nekem 4 kilótól, P.-nek tíztől kell megszabadulni. Igaz, ezt inkább mozgással szeretnénk elérni, de azért az ételeket is lazábbra szeretném venni, ami a tavasz közeledtével könnyebb is lesz.
Telenor: 7 éve vagyok része a cégnek, és élvezem. Szerintem ezt is a temperamentumomnak köszönhetem :))) Sokszor nekem szegezik, hogy maximalista vagyok és munkamániás, de ez miért gond, ha az ember szereti csinálni azt,ami a munkája? Sok tanulni valót ad nekem, ami a jellememet is fejleszti, csak előnyöm származhat belőle :)

Ez lettem volna én. Végül egész kerek sztori kerekedett belőle :)))


Bloggerek, akiknek átadom a díjat:
Cápa és Panda az Állatkert Londonban blogot vezeti.
Berni, aki a Bernie's kreatív blogot vezeti.

Akkor legyen szép napsütéses napja mindenkinek :)

Az én spejzem :)

Végre elkészült :))) Nagyon vártam már, rendezetlen volt nélküle a konyhám.
Bekerülhettek a nagy konyhai gépek, az elkészült eperlekvárok, jövőhét végén készül a baracklekvár is, annak is lesz helye. Hűűű, mennyi mindent szeretnék oda bezsúfolni.

Reményeim szerint a következő dolgok fognak sorakozni ősszel a polcokon:

eperlekvár, cseresznye befőtt, baracklekvár, málnaszörpök, citromfű szörp, körtedzsem.

Persze azért egy kis kolbász, sonka is lóghat majd a plafonról :))

A spejz polcai apukám keze munkája. Nagyon szép lett, meg vagyok elégedve vele :)

Boldog Új Évet!!!

Kicsit késve ugyan, de minden kedves Olvasómnak Boldog Új Évet Kívánok!!!

Most csak képeket hoztam, a receptek talán holnap megérkeznek.


Először egy kis virslis gyors ebéd, az új konyhai kütyümmel. Anyósoméktól Hot Pan-t kaptunk, és egyből be is üzemeltük. Bacon-virsli-sajt keverékéből készült az újévi ebédünk.



Majd Anyósom isteni sós rudacskáit próbáltam utánozni... szokásosan kevesebb sóval, mint kellett volna, de isteni, és puha a második nap is. Nagyon szeretem a sós sütiket.





Valamint egy újabb kép a konyhámról, párom csinálta, amíg várt rám.

Az új családtag, blogom fő munkatársa

Nagy vágyam volt egy jobb fényképezőgép, mint amit eddig használtam. Azt hittem, hogy ez sokáig csak álom marad, mivel az építkezés után nem gondoltam, hogy megengedhetünk magunknak egy ilyen kiadást.

Azonban Jézuska megkönyörült rajtam, hisz tudta, hogy mennyire szeretném, és hogy a blog szempontjából is fontos lenne a képminőség javulása.

Ma, a karácsonyfa alatt várt engem Ő:



Párom azzal az utasítással adta át az ajándékot, hogy a használati utasítást olvassam el, mert sokat tanulhatok belőle. A ma esti vacsorát már végigfotóztuk (leginkább Ő), minden egyes dolgot folyamatosan lefotózunk (szintén inkább Ő). Ígérem, én is nekiugrok, és tanulgatok, de van már tippem is, hogy kit kérjek meg a tanuláshoz. Bár én az a típus vagyok, akinek magyarázzák el a dolgokat, és mutassák is meg, és azt hasznosítom. Lusta vagyok az utánajárásban. Hát, lehet, hogy ez is egy azon dolgok közül, amiket az Új Évben meg kéne fogadnom, miszerint fejlődök ebben (is).

A következő bejegyzésemben hozom az új géppel készült vacsora képeket, kis leírással körítve.

Boldog Karácsonyt!

Ezúton szeretnék minden Olvasómnak, Gasztro Blogger Társamnak nagyon-nagyon boldog Karácsonyt kívánni.

... és egyben várom a képes beszámolókat is :)))

Díjat kaptam

A nagy távollétben díjat kaptam. És egyszerre két helyről is :)))
Meg is lepődtem rendesen, hisz mostanában nem jeleskedem, kreatívnak ugyan nem tartom magam, de ha más ezt gondolja rólam, akkor az leszek :))))

Gomba lepett meg egyszer a díjjal, akinek munkásságát eddig nem ismertem, de most, hogy utánanéztem a blogjának, már ki is szúrtam egy jópofa bonbont, szóval be is rakom őt a gyakran olvasott blogjaim közé.
Nelli volt a másik blogger társam, akit nem innen ismerek, hanem a törzshelyemen, a Nagymama konyhájából vagyunk ismerősök.

Köszönöm Nektek, hogy gondoltatok rám, ígérem, most már gyakran lesz bejegyzés is, és rászolgálok a kreatív jelzőre is ;)

Játékszabály:

1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, akitől kaptam.
2. A logót ki kell tennem a blogban
3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam
4. Írnom kell magamról 7 dolgot, amit mások érdekesnek találhatnak rólam
5. Tovább kell adnom 7 bloggernek
6. Be kell linkelnem őket
7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjról


Amit rólam tudni lehet, és esetleg érdekes is.


1. Nem zárkózom el az újdonságoktól, de ahogy öregszem, úgy vonzódom a régi, hagyományos dolgok iránt.
2. Szintén a korral jár, szentimentális lettem. Ma is elsírtam magam bejegyzés írása közben, mert eszembe jutott a nagymamám. Nagyon hiányzik.
3. Imádom a macskákat. Anyukám mindig azt mondja, hogy én leszek a falu macskás hölgye öreg koromra :)))
4. Álmom egy parasztház valami zsákfaluban, ahol magam termesztem a gyümölcsöt, zöldséget, és ahol az összes kutya, macska, aki szembejött eddigi életem során, velem van. Hatalmas éléskamra, tele általunk elrakott finomságokkal. (Bettus barátnőm lakik ilyen helyen, ilyen módon.)
5. Van egy nagy szerelmem: a röplabda. Nem művelem magas szinten, de 22 éve az életem része, és idén bekerültem egy nagyon jó hangulatú csapatba, ahol nagyon jól érzem magam.
6. Terveim között szerepel, hogy minden félbehagyott dolgot, ami fontos, folytatok, és befejezek. Ezek között van a főiskola, az angol. Ez a kettő nagyon fontos dolog nekem.
7. Nem szeretek olyan dolgokat csinálni, amit nem látok át rendesen. És nagyon utálok kimaradni dolgokból.


Amennyi időm volt, végignéztem, hogy kik kapták meg ezt a díjat, és rájöttem, minden körülöttem levő blogger megkapta már, így arra gondoltam, hogy ha esetleg valakit kihagytam, és szeretne magáról megosztani velünk fontos információkat, akkor írjon anélkül, hogy megjelölöm, és hivatkozzon :)))

Újra itt!

Kissé elcsúszott a visszatérésem. Mentségemre legyen mondva, nagy változások részese lettem az elmúlt két hónapban.
Beköltöztünk a házikónkba, közben új munkahelyem lett, új lehetőségek találtak meg. Ezek érthetően elvették az időmet a konyhától, a blogozástól, megszokott napi barangolásaimtól bloggertársaim oldalán, így az új receptek is elmaradtak, melyek alkotásra késztettek engem a konyhában. A főzést nagyon minimálisra vettem, próbálok hozzászokni az új életritmushoz, mivel öt éven keresztül teljesen más életet éltem, mint egy normális munkarendben dolgozó.

Még a nagy változásaim előtt egy lelkes csapat része lehettem, igaz, nem tudtam aktívan részt venni az utolsó részében a dolgoknak, de úgy érzem, hogy amennyit tudtam, megtettem. A lényeg: egy ideje láthatjátok oldalamon a kampány logóját, KIFŐZTÜK, ebben a projektben vehettem részt, mely a nehéz helyzetben lévő gyerekek étkeztetésére gyűjt. Az akcióról bővebben a linken tudtok tájékozódni.

Számomra ez egy fontos dolog, így ezúton is köszönöm meg Szepykének és társainak, hogy részt vehettem ebben.

A sütim, merthogy mi mással indulhattam, nagymamám egy régi receptje, ami a gyerekkoromat idézi. Remélem egy páran ki fogják majd próbálni, és be is számolnak nekem arról, hogy milyen volt, tetszett-e nekik.

A sütést még nyáron ejtettük meg, anyummal sütöttem, mivel akkora félelem volt bennem, hogy kellett egy bátorító profi mellettem. Hiszen ezt a nagymamám sütötte, aki süti mester volt, hogy jövök én ahhoz, hogy az ő remekművét ugyanolyan finomra megsüssem??? Azt mondhatom, Mama mosolygott a Mennyországban, mert sikerült az Ő ízeit visszahozni az akkori konyhámba, ami egyben az Ő volt konyhája volt.
A sütit megtalálhatjátok az említett linken úgy, hogy felajánlást tesztek a kiadványra, és így megkapjátok több mint 100 blogger társam fantasztikus receptjét. Ha esetleg nincs még karácsonyra ötletetek, akkor tegyétek meg a felajánlást, remek ötleteket kaphattok, és egyben egy kisgyermek életét is könnyebbé teszitek.

A sütit természetesen posztolom én is, hisz csak én sütöttem ;)


Remélem a havi bejegyzéseim száma hamarosan a régi lesz, mivel újra erős késztetést érzek arra, hogy ne a megszokott ételeket, sütiket készítsem.

Ma este is hoztam egy sütit, ezt a következő bejegyzésemben találhatjátok.

A legtöbbet használt szavaim itt

">

forrás: http://www.wordle.net/show/wrdl/2270689/Untitled

Ihlet

Kati, ezt Neked tettem fel :) Szeptemberben személyesen is megnézheted!

... hogy csináljátok???

elakadtam, nem értem.
Hogy lehet a málnát lepasszírozni úgy, hogy az ne órákig tartson?

Ki hogy passzíroz, és legfőképpen: MIVEL?

Most jöttem rá, hogy nagyon kislukú szűrőm csak egy teás szűrőm van, azon passzíroztam át 30dkg málnát nagyjából 20 perc alatt... mindjárt állok neki még 40 dekának a leveshez, és aztán még itt van több mint egy kilóóóó... bár azt még egyenlőre nem passzírozom. Reményeim szerint addigra kapok valami jó kis tippet, hogy hogyan könnyítsem meg az életem, mert ha nem lesz ilyen, lehet, hogy leszámoltunk egymással: én és a málna...


Még egy kérdés: Ti mit csináltok a megmaradt málna masszával... elég sok, lehet ebből még valami jót csinálni? Vagy egyszerűen csak menjen a kukába??? (akarom mondani a komposztba)

Eperföldön jártam

Nemrég írtam, hogy nem igazán sikerült idén sok epres ételt főznöm. Hááát, mit mondjak? Az utóbbi egy hétben belehúztam :))

Elzarándokoltunk egy eperföldre, ahol az első nap, a reggel nyolc órakor már 29 fokot mutató hőmérő ellenére is másfél óra alatt szedtünk 8 kilót, majd két nap múlva, akkor már enyhébb hőmérsékletben ugyan, de nagyobb kedvvel, szedtünk még 10 és fél kilót.

Ezekből született összesen 33 üveg lekvár (ISTENI); 2liter eperleves; 2 kiló gurulós eper a mélyhűtőbe, egy eprespite, és sok-sok vitamin a szervezetünkbe.
A lekvárfőzést anyummal csináltuk közösen, de mindig volt kiegészítő segítségünk, első nap párom és apukám, a második nekifutásra pedig a keresztfiam.

Az eperföldeken nagyon egyszerűen tudunk sok epret jóval olcsóbban szedni, mindenkinek tudom javasolni. Vannak azonban bosszantó dolgok, amiket nem értek. Ha már valaki veszi arra a fáradtságot, hogy elmegy, és szed magának epret, akkor miért tépi le a teljesen éretlen epreket, amiket aztán eldob, miért szemetel egy ilyen helyen? Nagyon sok ásványvizes palack, sörös doboz, zacskók az eperbokrok tövében. Az utcán is rosszul vagyok ettől, na meg a pillantásoktól is, amikor felveszem a szemetet, és furán néznek rám. Itt most csak azért nem álltam neki összeszedni a szemetet, mert a melegben energiám nem volt rá, valamint a sok hajolgatástól már annyira fájta lábam, hogy másnap szenvedés volt minden mozdulat :) Látszik, hogy nincsenek edzéseim nyáron! ;)

Hoztam képeket, aztán szép lassan az említett recepteket is megosztom külön post formájában.

Papazsíroskenyér a gasztro.miner.hu-n

Van egy remek oldal, ahol a gasztro bloggerek receptjeit összegyűjtve is meg lehet találni. Keresgélni, újdonságokat nézni.
Régóta használom ezt az oldalt. Többek között Garffykához is ezen az oldalon keresztül jutottam el. Neki köszönhetem az isteni fokhagyma levesem, és persze Ti is kedves olvasóim :)))

Csak biztatni tudlak Benneteket, ha valami kérdésetekre nem találtok választ nálam, azaz receptet, menjetek fel ide, és számtalan ötlet vár Rátok.

Gondolataim az eltűnésemről, a terveimről a konyhában...

Rég voltam... sajnos nem is igazán főztem :( Elég húzós időszakon vagyok túl, de azon van a hangsúly, hogy túl vagyok rajta.
Hoztunk egy nagy döntést is, erről később, amikor már tudom fotókkal is illusztrálni, viszont ez a döntés lehet, hogy sok időt el fog venni a hobbimtól, a sütéstől. Marad a főzés, bár abban is kísérletezek eleget :)))

Mostanában beleszaladok a TV Paprikán egy nagyon szimpatikus angol srác műsorába: Zamatos nyár/Zamatos ősz. A szezonális étkezést népszerűsíti olyan rém egyszerű receptekkel, amik egyszerűen fantasztikusak. Sajnos mindig csak véletlenszerűen odakapcsolok, így nem tudok jegyzetelni, de most már lesben leszek!!! Csak egy apró szösszenet a sráctól: hagyma szezon, fog egy gyönyörű vöröshagymát, négyben bevágja, megsózza, majd levelestésztába burkolja, és be a sütőbe... ez még mindig tervben van, de majd csak ősszel szeretném megcsinálni. A számban érzem a hagyma édes ízét, a ropogós tésztával vegyítve. Én, a nagy hagymazabáló, ki nem hagynám. Szóval a srác hiába Angliában forgatta le a sorozatát, elég sok zöldség ( a műsorban 90%ban ilyenek vannak) nálunk is megtalálható. És pont attól tökéletesek, hogy semmi csavar nincs bennük. Egyszerűek, finomak, és a legtöbb esetben még szerintem egészségesek is az ételei. Mondjuk a mai részben volt egy olyan süti, amit nem biztos hogy egy dietetikusnak meg mernék mutatni :))) Körvonalakban: sütött egy muffin szerű sütit, majd szirupot csinált. A muffinokat belerakta egy csatos befőttes üvegbe, rá a szirup, és mehet a polcra. Állítása szerint akár egy hónapig is állhat. Ahogy belenyomta a kivett sütibe a villát... csak úgy csorgott ki belőle az édes-melaszos lé... .nyammm... én megenném ;)



Ti???

A srácot Valentine Warnernek hívják. Ha esetleg valakinek van ötlete, hogy róla hol tudok bármit felhajtani, ne kíméljen!!!!!

Szóval innen jönnek a tervek. Jó ideje érlelődik bennem a gondolat, hogy csak olyan zöldségek kerüljenek az asztalunkra, amik akkor érnek, valamint nem hosszas úton kerülnek kicsiny országunkban, hanem itthoniak. Sőt, ha lehet, inkább innen a környékről származzanak. Ezen terveimet alátámasztandó, már vettem itt az egyik nénitől sok-sok sóskát, amiből lett is két adag a mélybe. De keddre is beterveztem már, hogy reggel korán kimegyek a bolt elé, ahol a helyi nénik árulják a saját kertjük terményeit. Reményeim szerint most már spenótot is fogok kapni. Merthogy ezzel kapcsolatban volt egy felesleges köröm két hete, másfél órát mentem itt kicsiny "városunkban", és mégsem kaptam. De legalább sóskát szereztem :))))

Tömören ennyit a terveimről, minden hozzászólást szívesen várok. Van még mit tanulnom ezen a téren!

JÁTÉK!!!

Hoztam Nektek valamit!
Szeretném, ha kitalálnátok, hogy mi van a képen!

Ez az én gyerekkori kedvencem, az egész életemet meghatározta. Nagy dumcsizások este, én és a NAGYPAPÁM. Ő korán meghalt, de ez az " étel" megmaradt nekem, TŐLE!

Játszatok velem. Tudom, hogy nem vagytok sokan, olvasóim, de azért örülnék, ha egy páran előlépnétek a névtelenségből.

És hogy legyen egy kis érdekesség is, ajándék is jár!!!! A legközelebb járó kitalálónak kérésre sütök valamit! Ez konkretizálható persze!!!

Szóval GYERTEK!!

A mi húsvétunk

Ígéretemhez híven hozom elmaradásaimat. Igaz, pont ezt a postot kellett volna legalább húsvétkor felrakni, de annyi minden más volt. Rokonlátogatás, kertben ez az, pihenés, egy őrült játék játszása (majd ezt hála a jó égnek abba bírtam hagyni) és sok-sok minden más. Ez így tavasszal talán belefér.

Közel három hetes kihagyás után úgy tűnhet, nem sokat tevékenykedtem a konyhában, pedig sok időt töltök ott továbbra is.

Sok mindenről nem csináltam fotót, kicsit zavar, hogy nem tökéletesek a képek. Nagyon sokszor ugyebár Peti hazaérkezésére készítem az ételeket, sütiket. Olyankor pedig még jobban kijönnek a különbségek, mivel nincs elég fény.


Nem baj, most itt vagyok, és hoztam mindent, egyben.

Amiről nem teszek fel képet, csak megemlítem, hogy készült:

• tiramisu Vrábel Kriszta könyvéből,úgy vélem ez a tökéletes. Ezt nem sokára újra csinálom, és akkor fotózva is lesz, és recept is lesz.
• Isteni húsleves, majd a főtt húshoz harmadnap készült almaszósz, főtt krumplival. Ez tökéletes "válság" menű is lehet.
• főtt sonka, roppant egyszerű, persze egy ismerős anyukájának a receptje. De szerintem az anyukám is így csinálja: a sonkát vízben feltesszük főni. A vízbe a következőket pakoljuk: fokhagyma, só, szemes bors, babérlevél, hagyma egészben. Puhulásig főzzük, majd amikor megfőtt, a levében hagyjuk legalább egy napra.
  

Húsvéti képek, saját készítésű "festett" tojással:




Miközben a képeket néztem vissza, rájöttem, hogy a húsvéti asztalról nem csináltunk képeket. Ezt furcsállom is :(

A szünet vége

Sziasztok Kis olvasó táborom!

Nem tűntem el, csak kicsit merengő állapotba kerültem.
Főzni főztünk, hű segédemmel, vagy nélküle. Mióta nem voltam, rengeteg amerikai palacsinta készült, tiramisu, levesek, muffinok, halacskák.
Lesz bejegyzés némelyikből, már amit volt időnk lefotózni.

Holnap lesz a napja, hogy mindent, ömlesztve Rátok zúdítok, és lassan itt lehet a névadónk is!!!!


Puszi

Hugi

Kép innen.

az első...

Régóta szerettem volna blogot indítani, DE... sok-sok olyan ok volt, amiért nem indítottam...
Az első, és legfontosabb, soha nem ugrott be semmi olyan cím ennek az oldalnak, amivel el mertem volna kezdeni... olyan cím, ami engem tükröz valójában... holott, szinte mióta enni tudok, ez az egy szó, ez a számomra fogalom számba menő szó végig kísérte az életem... a nagypapám csinált először nekem ilyet... mióta Ő nincs, azóta én csinálom meg magamnak, még pedig olyan napokon, amikor kicsit összejön minden, kicsit elegem van a világból, és amikor nagyon fáradt vagyok, de nem utolsó sorban akkor, ha egyedül vagyok itthon :))) a tényleges receptnél rájöttök, hogy ez utóbbi miért ;) Aztán ma, ebben az eszement nagy havazásban hajtottunk haza Petivel az M0-áson, előtte Szegedről vergődtük fel magunkat a szűzkezek nagy részével, és megszólaltam: MEG VAN A BLOGOM CÍME, MI MÁS LEHET: PAPAZSÍROSKENYÉR???

a második ok, amiért nem indítottam még el, mivel féltem. Féltem attól, hogy én ehhez nem vagyok elég, számos olyan blog lebegett a szemem előtt, amik számomra etalonok. Végül rájöttem, hogy ha az enyém nem is lesz etalon értékű mások szeme előtt, attól még nekem ez lesz az én saját blogom. És miközben olvasgatva tanulom a többiek blogjáról a hasznos dolgokat, az enyém is fejlődik majd.

A harmadik ok, nos, kissé bosszantó és sajnos a jellememből adódik... Feledékeny vagyok :)))
Ma is, tornáról hazajőve, kitaláltuk Petivel, hogy akkor mi most főzünk tejszínes csirkemellet... na persze ilyet bárki tud, én is, hisz jó 6-7 éve főzök, főztem is már ilyet többször is, de mióta bele lendültem a blogok olvasásába, mindig kipróbálom mások receptjeit, múlt hónapban is így tettem, viszont nem jegyeztem fel, hogy honnan is csináltam, így most jó egy órán keresztül kerestük ketten... Ezek után viszont, sejtitek, meg lesz, hisz amit főzök, felrakom ide :)

A főzés terén nem vagyok kreatív, sok saját receptet itt nem fogtok találni, inkább amolyan gyűjtő oldal lesz ez, a kedvenceimmel, és a számomra tetszetős receptekkel mások oldaláról, újságokból, és persze anyukám receptjei.

A névadó "étel" receptjét szerdán teszem fel, amikor lehet is róla képet csinálni, hogy látszódjon is.