Ha valaki ezt a szót hallja, a gyermekkora jut eszébe. Nekem az ugrik be, hogy Anyu csipkebogyó lekvárt vett hozzá, 5 literes vödörben tárolta a spejzban. Nekem soha nem sikerült olyan jól, mint az Övé, de semmi mást sem tudok olyan jól főzni, mint Ő. Az alapok tőle vannak, aztán fejlesztgetek, már kicsit más az ízvilág, kicsit mások a hozzávalók, és talán a készítés is.
Én most tettem bele kicsi karamellizált epret is, és mivel kicsit száraz lett, így félkeményre vert tejszínt is kapott.
Hozzávalók: (nagyjából)
- 1 liter tej; - másfél bögre rizs; - cukor; - 5 tojás; - 10-15 dkg eper; - tejszín; - vaníliás cukor.
A tejből és rizsből a kétféle cukorral ízesítve tejberizst csináltam. Hagytam kicsit kihűlni, majd az öt tojást szétválasztottam, a sárgákat kikevertem vaníliás cukorral, és összekevertem a tejberizzsel. A fehérjéket egy csipet sóval kemény habbá vertem, a tejszínt kis cukorral félig vertem csak fel. A tejszínt forgattam először bele, majd óvatos mozdulatokkal a fehérjét is. A fehérjét csak minimálisan szoktam belekeverni, mivel szeretem, amikor a tetején marad és megsül :)
A karamellizált epret csak ráöntöttem, és mehetett a sütőbe.
A sütési idő nagyjából fél-háromnegyed óra. Sok-sok lekvárral együk, úgy a jó :)))
Imádom, száz éve nem készítettem
VálaszTörlés