Málna... fagyi :)

Jöjjön a második málnás tételem.

A recept egyszerű, ezt is Eddynél találtam. Egy problémám van csak: nincs fagyigépem. Így 15-20 percenként keverem-kavarom a mélyben a masszát. De azt hiszem, hogy megvan a következő kívánságom... :)))

Hozzávalók:
30dkg málna, 2dl tej; 2dl tejföl, 15dkg porcukor (szerintem 2 ek mézzel is helyettesíthető); csipetnyi só.

A málnákat megmosom, majd lepasszírozom, hogy a magoktól megváljak. A magok nélküli pépet beöntöm egy tálba, az összes hozzávalóval összeturmixolom. Majd akiknek nincs fagyigépe, azok szépen öntsék egy olyan edénybe, ami befér a mélybe, és amiben kevergetni is lehet a masszát. Nagyjából 4-5 óra kell a teljes fagylaltosodásig ;) de úgy, hogy folyamatosan kevergetni kell 20 percenként.

Málnaleves

Mint ahogy már azt írtam, mai napra málna feldolgozás volt soron.

Mindenképpen akartam levest is csinálni belőle, keresgéltem egy ideig, aztán Nikinél találtam egy főzés nélküli verziót, amit megfelelőnek találtam.

Hozzávalók:
40dkg málna; 3dl tej; 2dl tejszín; 3ek méz; 2cs vaníliás cukor; 2tk vanília aroma;

A málnákra ráöntöm a tejet, a mézet, belerakom a vaníliás cukrot és az aromát. Összeturmixolom, majd átpasszírozom (még mindig nincs meg a legmegfelelőbb technika).
Amikor ez megvolt, mehet bele a tejszín, és ezzel is összedolgozom. Aztán mehet a hűtőbe, hogy lehűljön.
Tejszínhabbal, vanília fagyival egyaránt fogyasztható. Mi most ezek nélkül ettük, hiszen még tartalmas vacsorára várt ránk ezután is.

Nagyon selymes íze van, a méz által pedig hihetetlenül lágy. ... és még a gáztűzhelyt sem kellett bekapcsolni miatta.

... hogy csináljátok???

elakadtam, nem értem.
Hogy lehet a málnát lepasszírozni úgy, hogy az ne órákig tartson?

Ki hogy passzíroz, és legfőképpen: MIVEL?

Most jöttem rá, hogy nagyon kislukú szűrőm csak egy teás szűrőm van, azon passzíroztam át 30dkg málnát nagyjából 20 perc alatt... mindjárt állok neki még 40 dekának a leveshez, és aztán még itt van több mint egy kilóóóó... bár azt még egyenlőre nem passzírozom. Reményeim szerint addigra kapok valami jó kis tippet, hogy hogyan könnyítsem meg az életem, mert ha nem lesz ilyen, lehet, hogy leszámoltunk egymással: én és a málna...


Még egy kérdés: Ti mit csináltok a megmaradt málna masszával... elég sok, lehet ebből még valami jót csinálni? Vagy egyszerűen csak menjen a kukába??? (akarom mondani a komposztba)

Vargányás "ál"rizottó

A mai málnázás mellé valami gyors vacsorára vágytam, ami holnapra is elég lesz nekem ebédre. (mostanában kis fogyasztású vagyok, így szerintem még ebből is sok lesz egy adag ebédre)
Benéztem a mélyhűtőbe, és egy gyönyörű csomag vargánya nézett velem szembe. És már adta is magát egy rizottó szerűség. Azért csak szerűség, mert soha életemben nem csináltam még rizottót, nem is igazán rizottó rizsem volt itthon, csak ahhoz hasonló (típusát nem tudom), és csak halványan emlékeztem, hogy is kéne rizottót csinálni.
(utólag azért megnéztem Dolce Vita könyvét, és túlnyomórészt az ott leírtak alapján dobtam össze). Sajnos a pontos mennyiségeket nem tudom, mert érzésre öntöm mindig a rizst és a többi hozzávalót is, ha ilyen ételeket csinálok.

Hozzávalók:
vargánya; rizottó rizs (nekem ugyebár nem az volt), hagyma; alaplé; só, bors, borsó, olíva, 0,5dl fehérbor.

A hagymát megpárolom az olíván, majd mehet rá a vargánya, jól átsütöm, ezután hozzáöntöm a rizst (nagyjából másfél bögrényi) és együtt pirítom tovább. Amikor a rizs már kifehéredett jöhet egy kis bor. Tovább főzöm, ezután az alaplét apránként hozzáadom, addig, amíg meg nem puhul a rizs. Az ízesítés az első adag alaplé után jöhet.




Amikor a rizs már finom puha, összekeverem egy diónyi vajjal, majd sajttal a tetején tálalom. Parmezánt ajánl hozzá mindenki, de nekünk ez most nem volt itthon, és tudom, hogy szentségtörés, de mi szeretjük trappistával is :))))

A mai feladat

Folytatván az epres szedd magad akciót, most a málna mozgatta meg a fantáziámat.

Anyuékat kérdeztem, hogy szerintük hol fogok tudni szedni, mire azt a választ kaptam, hogy az egyik rokonunknak roskadásig vannak a bokrai, és már nem tudják leszedni. Ma reggel akcióba is lendültünk, aminek eredményét itt látjátok. Azért még elmegyek szedd magad akcióba is, mert nagyon kíváncsi vagyok a málnából készült dolgokra.

A szokásos kereső helyemen a szörp beírása után Eddy60 oldalára kattintva találtam meg egy számomra egyszerű málnaszörp receptet, de idén szeretnék több félét is kipróbálni, ezért fogok elmenni még málna földre is.

Jelen pillanatban két és fél kiló málnám van, ebből egy felezett mennyiségű szörp készül Eddy receptje szerint, egy kis fagyit is összedobnék, és talán egy málnaleves is jöhet.

Várom ötleteiteket, javaslataitokat.

Eperlekvár

Kissé késve ugyan, de hoztam az eperföldön szedett gyümölcsök végtermékét is, a lekvárt. Az eredeti Horváth Ilonától ered, de mi csökkentettünk a cukor mennyiségén, mert a gyümölcs olyan hihetetlen édes volt, hogy kár lett volna a sok cukorért.

Hozzávalók:
eper; eper kilójához 40dkg cukor, minimális szalicil.

Az epreket lecsumázom, majd alaposan megmosom őket, hogy minden szennyeződést el távolítsak. Majd apránként botmixerrel pürésítem, de úgy, hogy azért maradjanak benne nagyon darabok is. A pürésített gyümölcsöket egy nagy lábasba (akarom mondani óriás lábasba) rakom, majd kis lángon el kell kezdeni főzni addig, amíg el nem kezd forrni. Majd ezután mehet bele a cukor, és itt már csak addig kell főzni, amíg el nem kezd sűrűsödni. Mi kétszer főztünk két napon belül, összesen 12 kg epret dolgoztunk fel. Nem mondom, sok landolt a szánkban is, tuti. A szalicilt az eredeti recept nem írta, de gyakori befőző ismerősök tanácsára raktunk negyed csomagnyit a kondérba, majd az üvegekben levő lekvárok tetejére is.










Alaposan kifertőtlenített befőttesüvegekbe merjük a lekvárt, pici szalicil a tetejére. Majd sok-sok pokróc alatt bedunsztolom.

Diós-lekváros tészta kicsit másképp

Anyum gyakori szokása, hogy meglep minket levessel, vagy bármi olyan étellel, amit csak nagy mennyiségben lehet főzni. Olyan két napra való adag landol nálunk ilyenkor. Tegnap is ez történt, isteni gulyáslevest kaptunk. A nehezebb leveshez pedig terveztem egy könnyebb kis tészta ételt, ami desszertként is megállja a helyét.
Csibénél járva megtaláltam az igazit. Eredetileg stíriai metéltet akartam csinálni, de ez a diós-lekváros tünemény lett helyette. A hozzávalók megegyeznek az eredetivel, de kicsit máshogy történt meg a kivitelezés.

Hozzávalók:
- 25dkg szélesmetélt; 6db tojás; 9 ek vaj (nekem ez pontosan 10dkg volt), 3dl tejföl, 10 dkg dió; lekvár (nálam eper), 7dkg + 7ek porcukor; zsemlemorzsa.

A tésztát odarakom főni. A tojásokat szétválasztom, majd a sárgáját a porcukorral fehéredésig keverem. Majd az olvasztott vajat, a tejfölt és a kifőtt tésztát hozzákeverem. A tojások fehérjét egy evőkanál porcukorral keményre verem, és óvatosan beleforgatom a tésztás masszába.
Ezek után kivajazott és kiprézlizett formá(k)ba öntöm úgy, hogy először félig rakom a tésztára, majd porcukorral kikevert diót és lekvárt csöpögtetek rá, majd ezt is betakarom egy halom tésztára. Én a tetejére hagytam egy kis tojásfehérje habot, amivel megkentem a formákat, majd megszórtam őket dióval.
Előmelegített sütőben 180 fokon kb. 30 percet sütöm őket. Érdemes úgy sütni, hogy utána egyből tudjuk fogyasztani, mert a hab a tetején könnyen összeesik.