Cottage pie

Szokásommá vált, hogy azokat a blogokat, ahol találok érdekes dolgokat, a kezdetektől visszaolvasom. Valahogy nem szeretek úgy egy helyre fixen mindennap benézni hogy nem tudok az előzményekről teljesen. Így volt ez anno a kedvenc tanuló helyemen is, a Nagymama konyhájában.
Jobb úgy bemenni mindennap egy ilyen közösségbe, még ha az virtuális közösség is, hogy ismered nagyjából az embereket. Természetes, hogy teljesen más az, amikor személyes élményed is van ezekkel az emberekkel kapcsolatban, de gyakran eljön az is ;)
Szóval, hogy az elejéhez visszakanyarodjak, épp egy ilyen blog olvasás közben fedeztem fel Tejbegríz oldalán egy érdekes receptet. Annak rendje és módja szerint laptop kifordítva, másik fél, Peti a saját laptopját félretolja, átnéz hozzám, ha a vélemény "Az igen" akkor felkerülhet a menü sorba. Apropó menü, nálam ez úgy zajlik, hogy a határidő naplómba minden olyan receptet forrással megjelölök, amit úgy gondolok, hogy a következő hónapban megcsinálunk. Aztán hónap végén, amikor a bevásárló listát írom, véglegesítem, lefixáljuk a megmaradt ételeket. Ez az étel átment a bentmaradt ételek kategóriába.

Csak ne szúrtam volna annyira el :((( Mivel Starfokker 2 személyre jelezte a receptet, mi meg nem egy napra főzünk egyszerre, hanem vacsorára, másnap mind a kettőnknek ebédre a munkahelyre, és még esetleg egy vacsi is jó, ha kijön belőle, így dupláztam mindent... Csak épp azt nem néztem meg, hogy Ő mekkora tepsiben csinálta, jobban szólva milyen magasban. Az arányok picit eltolódtak... De az ízeeeee :)))) Kóstoljátok meg, én ugyan salátát csináltam hozzá köretnek, de savanyúsággal volt az igazi, Peti pedig ma ebédre még megfejelte egy adag sült krumplival is.


Szóval a cottage pie egy angol étel, falusi pástétom. Sokszor azt hallom, hogy az angol ételek unalmasak... Ez az étel nekem bebizonyította, hogy nem azok. Szeretnék is még több angol ételt kipróbálni. Bárkinek ötlete van, ne kíméljen!



Akkor a recept: (ugyanúgy 2 személyre írom, szerintem csak mi főzünk ritkábban hosszabb időre)
250gr darált marhahús
1 nagy sárgarépa
1 ek étolaj
babérlevél, só, bors, kakukkfű
50gr vaj
1-2 evőkanál paradicsomszósz
2 nagy vöröshagyma
worcestershire szósz
500ml húsleves (ha gyakran marad maradékod, fagyaszd le)
130gr borsó


A feldarabolt sárgarépát és vöröshagymát az olaj és a vaj megforrósított keverékén megfuttatjuk. A babérlevelet és a kakukkfüvet rászórjuk, majd 5 percig együtt főzzük őket. A marhahúst hozzáadjuk, majd addig pirítjuk, amíg a hús el nem veszti az élénk vörös színét. Ezek után sózzuk, borsozzuk, a worcestershire szósszal meglocsoljuk (én nem sajnáltam, imádom), én jól összefőztem, majd ráöntöttem a levest. Kb. 20 percig főzzük, hogy elfőjön a leve. Az utolsó pár percben bele rakjuk a borsót is, hogy jó puha legyen a végére, mire a húsos ragu jó szaftos nem lesz.
Nekem picit sok lé maradt benne, hiába szedtem le, így a tepsiben sem tudott elfőni a lé.

Tepsibe rakjuk, majd krumplipürével megkenjük a tetejét. Ha magasabb falú tepsiben sütjük, akkor kb. 400gr krumpliból csináljuk, ha nincs magas falú, akkor kicsit több legyen a krumpli, hogy legyen rajta egy jó kis puha krumpli.

190 fokon 20-25 percig sütjük, vagy amíg a püré a tetején el nem kezd pirulni.



Ízletes egytálétel.


Szőke, itt az idő kipróbálni. ;)
Apu, Neked pedig rakok félre a következő adagból!!!!


Starfokker, köszönöm, továbbra is olvasom a blogodat, élvezem!!!! És a bagettedet még nem is tudtam kipróbálni! :(