Első fondantos tortám

Anyum szülinapját ünnepeltünk a hétvégén, és egy hirtelen gondolattól vezérelve úgy gondoltam, kipróbálom a fondanttal bevont tortát.

Nem bántam meg, bár volt egy pillanat, amikor megijedtem, de hamar túl lettem az ijedtségen, nagyjából a könyökömig ért a ragadós nyúlós cukros pumpedli. Aztán egyszer csak egy gyönyörű hófehér labda volt a kezemben. Teljesen meglepődtem.

Tudni kell rólam, hogy kézügyességem egyenlő a nullával, türelmem semmi. És mégis elkészült a torta. Büszke vagyok magamra, és vérszemet kaptam. Csinálni akarok még bevonatos tortát, és figurákat is rá, aztán ha abban már jó leszek (hahahaha) akkor már formatortát akarok csinálni. Ez mind szép és jó, de még csak az elején tartok :)))

Szóval elkészült anyukám szülinapi tortája, és én remegve vártam, hogy fog-e tetszeni neki. Tetszett, tipikus csajos torta lett, hisz hófehér. Mivel ételfestékem nem volt itthon, és túl fehér volt, ezért megszórtam szárított levendulával, gyönyörű lett tőle. Sajnos a képek nem adják vissza, nem tudtuk megfelelően lefotózni, de mos már tényleg neki kell feküdnöm a gép beállításainak... (vagy megkérem Petit, hogy csinálja meg nekem... )


Kanyarodjunk vissza a tortához:

A torta belseje a baromira diós torta alapja volt. Mivel én allergiás vagyok a dióra, így mandulával készült el. Nem rontott rajta ;)
Valamiért a tészta nem nőtt meg rendesen, így egy háromtojásos piskótát sütöttem még hozzá.

A receptet a Macikonyha blogon találtam. Petu barátosném hívta fel rá a figyelmem. Anno, még áprilisban sütött nekem egy születésnapi tortát, és ez volt az a torta, így mivel tudtam, hogy finom, ezért én is ezt választottam gyakorló tortának. A tésztája kifogott rajtam, de még utána nézek én ennek, hogy mit ronthattam el...

Mivel a recept egy az egyben ugyanaz, csak a diót mandulára cseréltem, így nem írom be ide újra, belinkeltem, és az eredeti tortát is meg lehet nézni... Hát igen, neki enyhén szólva jobb a fotózási technikája. :)))

Fondant:
Hozzávalók:
30dkg pillecukor, 1 evőkanál víz, margarin, kb. 50dkg porcukor.

Egy mély jénait kikentem margarinnal, majd a vizet és a pillecukrot beleraktam. Mikrohullámú sütőben háromszor fél percre beraktam úgy, hogy a fél percek után átforgattam. Szilikon lapáttal forgattam át, de azt is átkentem margarinnal. (Remélem a szilikon lapátot fogom tudni még használni, most a forró vízben ázik... :)) )
Amikor megvolt a mikrózás, mehet bele a porcukor. Én ennél a résznél követtem el hibát. Néha voltak benne pici csomók, és ez a végeredményen látszik. Erre nagyon kell figyelni. A porcukrot jó alaposan beledolgozom. Mivel itt ért a könyökömig a ragacs, ezért néha porcukorral megszórtam a tenyerem, és ledörgöltem róla. A végén margarinnal is tisztítottam a kezem, és úgy gyorsabban haladt az összedolgozás is.
Nagyjából 60dkg porcukrot vett fel a pillecukor, de ez szerintem sok mindentől függ, így inkább legyen otthon több cukor.




Amikor már egy kis labdává gyúrtam, elhagytam a porcukrot, mivel nem szeretem a túl édes dolgokat, ezért Petu tanácsára innentől étkezési keményítővel dolgoztam tovább. Azon nyújtottam ki a fondant lapot. Könnyebb volt, mint hittem. Egyszerűen sodrófával kinyújtottam, majd a krémmel megkent tortára emeltem. Nagyon egyszerűen rá tudtam simítani, sehol nem volt egy ránc sem. A felesleget pedig levágtam.

A végén szerettem volna rárakni egy kálát, de az én kézügyességem még ezt nem tudta bevenni, na meg sietni is kellett, úgyhogy levendulát szórtam rá, és gyöngyöket raktam a tányérra.