Még a nagy sütésszünetem előtt találtam Limaránál egy nyálcsorgató képekkel illusztrált receptet. A dán vajastésztáról még régebben olvastam, aztán Nigella könyvében is találkoztam vele, de ott annyira nem fogott meg. Valahogy Limara képei jobban megfogtak, na és ahogy leírta a tészta könnyedségét. Na igen, csakhogy nekem nem sikerült azért ez annyira jól. Több oka lehetett, az egyik, hogy nem volt annyi időm pihentetni a tésztát, valószínűleg nekem azért nem nőttek meg olyan szép levegősre a kiflijeim.
De azért ízre ismételten nem volt gond, elég hamar elfogyott az összes :))
Úgy gondoltam, hogy nem írom le azt újra, amit Limara olyan szépen összefoglalt itt
A képeket nézve remélem nektek is megjön a kedvetek az elkészítésére... azt hozzáteszem, hogy ennek a tésztának lesz még folytatása, almával töltve mindenképpen.
Nagyon gusztán néz ki
VálaszTörlésEgyébként nekem se nőlnek meg olyan nagyon,pedig gyakran készítem,és jó alaposan megpihentetem,de az ízén ez nem változtat sammit:))Guszta lett:)))
VálaszTörlésSzia Niki!
VálaszTörlésÜdv. nálam!!!
Az íz mindig tökéletes, de most már hajtanék a jobb külsőre is :))) Dehát Limarát nem lehet überelni :)))